Sócsökkentés

Innen: Reform Menza Wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Admin (vitalap | szerkesztései) 2016. május 23., 17:51-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „Category:Az egészséges táplálkozás == A túlzott konyhasó (nátrium) bevitel == A túlzott konyhasó (nátrium) bevitel számos betegség kockázati tényez…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Jump to navigation Jump to search


A túlzott konyhasó (nátrium) bevitel

A túlzott konyhasó (nátrium) bevitel számos betegség kockázati tényezője. Különösen fontos szerepe lehet annak, hogy csökkentsük a sómennyiséget, mivel már gyermekkorban kialakul az ízlésünk az ételek iránt. Magyarországon messzemenően meghaladjuk az ajánlott sómennyiségi bevitelt. A férfiak átlagosan négyszer, a nők háromszor annyi sót fogyasztanak, mint amennyi elegendő lenne a szervezet számára. Két és félszer több só kerül a tizenéves fiúk és lányok szervezetébe. Ennek igen nagy része, kétharmad, háromnegyed része élelmiszerekkel -például kenyerek, konzervek, sajtok -kerülnek fogyasztásra. A maradék rész sózási szokás útján kerül a szervezetbe. A felnőtteknél a napi sóbeviteli maximum mennyiség 5 gramm/nap, gyermekeknél 3 gramm/nap. Számos kutatás irányult arra, hogy a só fogyasztás hogyan befolyásolja a vérnyomás értékeit. Pozitív összefüggés van mindkét nemnél, minden korban. A túlzott sóbevitel magas vérnyomást produkálhat az arra érzékeny embereknél. Egyéb ízesítési lehetőségekkel helyettesíthetjük sózási megszokásainkat. Ilyenek például a zöldfűszerek. (tárkony) Ha elégtelen a kálium és magnézium bevitelünk tovább fokozható a hipertónia kialakulási esélye. Ezek mellett az elhízás és rendszeres alkohol fogyasztás sem ajánlott magas vérnyomás szempontjából. Fokozott konyhasóbevitel hatására növekszik a kálcium vesztés a csontokból és emelkedik a kálciumürítés aránya. Ez nagyban hozzájárul az oszteoporózishoz, másnéven csontritkulás kialakulásához. Számos tanulmány olvasható a gyomorrák és túlzott konyhasó fogyasztás összefüggésével kapcsolatban.

Lehetséges megoldások

- ne sózzunk, vagy csak igen kevés sóval - kerüljük a sóban gazdag élelmiszereket - használjunk ízesítésre zöld-és száraz fűszernövényeket Régóta javasolt érték a napi 5g konyhasó/nap/fő, ami 2-3g nátrium mennyiséget jelent. A rendelettel ez a javaslat életbe lépett. Igaz nehéz megvalósítani, mert a nyersanyag nátrium szintjét is be kell számítani, így sokszor a nyersanyagok nátrium szintje meghaladja ezeket a betartandó értékeket. A következő táblázat a rendelet 5. melléklete, mely a korcsoportonként megengedett napi sóbevitelt jelenti meg.

1. Ékeztetés típusa Korcsoportok 2. 1-3 év 4-6 év 7-10 év 11-14 év 15-18 év 19-69 év 70. évtől 3. Egész napos étkeztetés 2 3 5 (legfeljebb: 10) 5 (legfeljebb: 10) 5 (legfeljebb: 10) 5 (legfeljebb: 12) 5 (legfeljebb: 12) 4. Bölcsődei étkeztetés 1,5 - - - - - - 5. Napi háromszori étkezés szolgáltatása - 2 3,5 (legfeljebb: 6,6) 3,5 (legfeljebb: 6,6) 3,5 (legfeljebb: 6,6) 3,5 (legfeljebb: 7,9) 3,5 (legfeljebb: 7,9) 6. Napi egyszeri étkezés szolgáltatása - 1 2 (legfeljebb: 3,6) 2 (legfeljebb: 3,6) 2 (legfeljebb: 3,6) 2 (legfeljebb: 4,3) 2 (legfeljebb: 4,3)

A jódozott konyhasó használata engedélyezett. A tálalókonyhán az ételekhez só nem adható, emellett cukor sem. Továbbá a só vagy cukor kihelyezési, illetve átadási helyén jól olvashatóan fel kell tüntetni a következő figyelmeztető feliratot: „A túlzott só- és cukorfogyasztás szív- és érrendszeri betegségekhez, elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet!” Ez képi megjelenítéssel helyettesíthető az étkeztettetek életkori sajátosságainak megfelelően. A közétkeztetésben a következő élelmiszereket nem lehet felhasználni a só csökkentés betartása végett sem: sótartalmú ételport, sótartalmú leveskockát, sótartalmú ételízesítő krémeket, pasztákat állományjavításon vagy ételízesítésen kívüli célra. A só a legősibb és egyik legkedveltebb ételízesítőnk. A magyar konyha előszeretettel használja. Szükségünk van rá, de korántsem olyan mennyiségben, amennyit naponta elfogyasztunk belőle. A só két fő alkotóeleme a nátrium és a klór. A nátrium szerepet játszik a szervezet folyadékháztartásának fenntartásában, az ideg- és izomműködésekben. A túlzott nátriumbevitel kárát enyhíteni lehet, ha megfelelő mennyiségű káliumhoz juttatjuk a szervezetet, amelynek fő forrásai a zöldségek és a gyümölcsök.